Nem csupán lakás venni kockázatos, elnézve a sorba csődbe menő beruházásokat, de lakást eladni is. Egy tanulságos, valós történetet osztok meg, a cégek, személyek kezdőbetűit, monogramjait használva, hogy másokat ne tudjanak átverni az ügyeskedésre játszó vállalkozók.
Budapesten, egy belvárosi lakás eladása történt 2008-ban. Egy jó nevű ingatlaniroda, az A. nevű két hónap alatt hozott is vevőt rá megfelelő áron. Az adás-vételi szerződés Dr. R. S. ügyvédi irodájánál megköttetett a G. I. Kft.-vel (lakás vásárlásával, felújításával, majd eladásával foglalkoznak), a cég K. J. Sz. (a Lakáskultúra újságban szakértőként is szerepelt már) képviselője által. A 3,5 millió forint foglaló kifizetése rendben meg is történt, de az első részlet, amit hitelből akart fedezni a vásárló, nem jött.
Mivel ez a nagy bankválság kirobbanásának idejére esett, a bankok nehezen akartak hitelt adni. Az eladó jóhiszeműen a fizetési határidőt kitolta, hiszen volt még ideje, mert a pénzt egy újépítésű lakás vásárlásába akarta befektetni, az ottani fizetésre azonban még volt idő. A pénz azonban az újabb határidő ellenére sem érkezett, és az eladó többször is megszánva a vevőt nem tette el a foglalót, amit megtehetett volna, hanem adott újabb fizetési határidő engedményt, természetesen kamatra.
Eljött a pillanat, amikor az újépítésű lakást ki kellett volna fizetni, s a szerződésben többször is módosított határidő is elmúlt. Szerencsére napokon múlt, de pont megadta a hitelt a vásárlónak a bank, így a lakás ára ki lett fizetve. A felhalmozódott 1 millió forintos kötbért viszont a vásárló nem adta oda. A ravasz ügyvéd, a tapasztalatlan eladó páros hála az adás-vételi szerződés olyan helyzetet teremtett, hogy a vételár ki lett fizetve, tehát a lakás tulajdona a vásárlóé, de mivel a kötbér nem lett kifizetve, a kulcs nem lett átadva, tehát a lakásba nem mehet be. Ez azt eredményezte, hogy a vásárlónak lett egy lakása, aminél a közüzemi és egyéb költségeket még az előző tulaj kénytelen fizetni. Az eladók a hajukhoz kaptak, és újra leültek az ügyvédnél, és kötöttek egy adás-vételi módosítást, miszerint ennek ellenére átadják a lakást, a fennmaradó tartozásra pedig írtak egy tartozáselismerő nyilatkozatot. A vevő megígérte, hogy néhány hónapon belül fizet. Az eladó ismét (az ezredik be nem teljesült ígéret ellenére) jóhiszeműen várt, aztán bírósághoz fordult. A bíróság a fizetési meghagyást háromnegyed év elteltével sem intézte el. A vásárló meg közölte, hogy hiába a bírósági meghagyás, ha a cég bedől, úgyis a bank viszi a lakást, az eladó pedig egy forintot sem fogunk látni.
A vége természetesen az lesz, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, egy éves csúszással. Tehát a bíróság miatt az eladó egy év kamataitól el fog esni. Azt csak egy újabb fizetési meghagyás útján tudná behajtani, de az ügyvédi költségek miatt nem éri meg vele foglalkozni.
Összefoglalásul a tanulság: nagyon figyelni kell a szerződésre, és saját ügyvéddel kell átnézetni. Fontos momentum, hogy mi számít a teljes vételárba, pontosan milyen pénzügyi tranzakció után van a lakás átadása. És nem szabad hinni sosem a vásárlónak. Ha a foglaló után az első részletet nem fizette, el kell tenni a foglalót, és új vevő után nézni. Sokkal kisebb a kockázat.
