Tűzgolyó, a vérvörös valóság

Diákszigetnek végképp nem, de már lassan magyarok szigetének se lehet nevezni a Sziget Fesztivált, a jegyárakat elnézve. Egy napijegy 12 ezer Ft. Persze lehet mondani, hogy a kapott szolgáltatásért cserébe ez nem drága, de a jelenlegi gazdasági helyzetben a célcsoport nem hiszem, hogy tömegesen megengedheti magának, hacsak nem erre fordítja az éves szórakozási keretét. De most jön, ami igazán kiverte nálam a biztosítékot: percjegy. Ez akár még lehetne egy nagyszerű kezdeményezés is, de... 18 órától 23 óráig 70 Ft, az ezen kívüli időben 35 Ft. Tehát a 12 ezer Ft-os napijegy csúcsidőben (értelme van időben) 171 percre, azaz 3 órára se elég. Ám most ugrik a majom a vízbe! A percalapú jegy árát 13 500 Ft-ban maximalizálták. Nem 12 ezer forintban, 13 500-ban! Így aki percjeggyel megy be, de végül úgy dönt, hogy tovább marad, 1500 Ft-tal többet fizethet a napijegynél.

A Magyar Távirati Iroda Pest megyei tudósítója mint Mátyás királyról számol be a Pest megyei kormányhivatal vezetőjéről – hívta fel a figyelmet a Lánglovagok fórumának egyik hozzászólója. Nem hiszem, hogy van ennél lejjebb egy nemzeti hírügynökségnél. Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök, az ország erkölcsi és gazdasági mélységbe taszítója még a bulvár Győzike szintű színvonalát rezegtette egy-egy akciójával, de a Fidesz mindenen túltesz. A kérdés csak az, hogy Orbán Viktor, a demokrácia sárba tiprója nem lesz-e féltékeny, hiszen egy országban két király túl sok.

Marketing szakemberrel próbálják lenyeletni a budapestiek torkán a tervezett dugódíjat. Vagy csak a 4-6-os villamos modelljeinek forgalmazásába, vagy éppen a Széll Kálmán tér makettjének árusításába fog a Budapesti Közlekedési Központ? Merthogy marketingkommunikációs vezetőt keresnek. (A marketingkommunikáció „olyan tervezett, szervezett cselekvéssorozat, mely a vállalat marketingrendszerének szerves része, abba illeszkedve arra irányul, hogy egy terméket (szolgáltatást) – márkát, vállalatot megismerjünk, azt népszerűsítsük, felkeltsük iránta a fogyasztó figyelmét, illetve megtartsuk annak érdeklődését.”)

A Profession.hu-n megjelent hirdetés szerint a Budapesti Közlekedési Központ, mint a budapesti közlekedés új irányító szervezete, az intézményrendszeri struktúrában az önkormányzat és a közlekedési szolgáltatók, üzemeltetők között helyezkedik el és mind a közösségi, mind pedig a közúti közlekedés területén alapvetően stratégiai, fejlesztési, irányítási, megrendelői, ellenőrzési feladatokat integrál.

A marketingommunikációs vezető feladatai:

• A társaság marketingkommunikációs stratégiájának kialakítása, végrehajtása
• Az arculat gondozása
• A társaság honlapjának kezelése, tartalmi aktualizálása, fejlesztése
• A társaság online marketing aktivitásának kialakítása, koordinálása, fejlesztése
• Menedzsment riportok összeállítása a projektek állapotáról, kiírások és teljesítések
• Projektkommunikáció, Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló közlekedésfejlesztési beruházások támogató által elvárt projektkommunikációs feladatainak irányítása, szervezése
• Új marketingcsatornák keresése
• A marketing csapat kialakítása és motiválása
• Értékesítési hálózat támogatása, marketing anyagok kidolgozása

Követelmények:

• Felsőfokú végzettség
• 3-5 év szakmai tapasztalat (marketing, kommunikáció vagy közlekedés-, ill. városfejlesztés területén
• Vezetői gyakorlat
• Tárgyalási szintű angol nyelvtudás
• A legfrissebb online és offline marketing technikák, hírek és események ismerete
• Kiváló kommunikációs és szervező készség, idő és projektmenedzsment képesség
• Kreativitás
• Előny a fővárosi közlekedési kérdésekben, projektekben való jártasság
• Előny az urbanisztikai érdeklődés, városmarketing-ismeret, látásmód
• Problémamegoldó és kezdeményező készség
• Integrált szemlélet
• Csapatban történő munkavégzés

A pályázati anyagnak tartalmaznia kell:

• magyar és angol nyelvű önéletrajz
• maximum 1-1 oldalas koncepció a felsorolt 4 közül legalább 2 projekt marketingkommunikációs lehetőségeiről, javasolt akciókról, a projektek fő üzenetéről, az ezen projektkommunikációs eszközökkel elérhető célok várospolitikai és közlekedésfejlesztési jelentőségéről (Projektek: BuBi, FUTÁR, Széll Kálmán tér fejlesztése, 1-es és 3-as villamosok fejlesztése).
• Maximum 3 oldalas marketing terv az alábbi témák egyikében, a címben szereplő kulcsszavak alapján: A személyforgalmi behajtási díj („dugódíj”) bevezetésének előkészítése Budapesten; Elektromos autók közösségi kölcsönző rendszere Budapesten; A kerékpározási kultúra javítása Budapesten

Minden bizonnyal tömegével lesz jelentkezés egy ilyen előre lejátszott vezetői pozícióra.

Július 1-jétől megszűnik Magyarországon a sajtó- és véleményszabadság, attól kezdve ugyanis akár egy blogot is 25 millió forintra büntethet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A médiatörvényt áttanulmányozva azonban én sehol sem találok olyan szabályokat, ami alapján lenne miért megbüntetni egy internetes újságot. A törvény eléggé zavaros néhány fogalmat illetően, de úgy tűnik, a médiaszolgáltatás és a sajtótermék két különböző dolog, utóbbira pedig csak regisztrációs előírások vannak, más nem. Ha ez valóban így van, akkor maximum a regisztráció elmaradásáért, vagy a nem megfelelő impresszumért lehet büntetni.

Közeledik június vége, amikor a cenzortörvény, bocsánat, médiatörvény szerint regisztrálni kell az internetes sajtótermékeket, hogy a cenzorhivatal, bocsánat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NHH) jó nagy pénzbüntetéssel ki tudja fejezni nemtetszését a tartalommal kapcsolatban.

A kötelező regisztráció azon az internetes újságra és hírportál vonatkozik, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

Internetes újságra és hírportálra törvényi definíció nem létezik. Az NHH szerint a magyar nyelvtan és a köznyelvi megközelítést alapul véve kell eldönteni, mi micsoda. Így szerintük az internetes újság a nyomtatott sajtótermék internetes változata, a hírportál pedig az, amely portálon hírek, a gazdasági, kulturális, sport és egyéb információk jelennek meg.

Lényegében van egy törvény, amiben van két fogalom, de annak nincs definíciója. Így tehát a blogok, még ha reklámok is vannak rajta, nem tekinthető sem internetes újságnak (nincs nyomtatott változata), sem hírportálnak, hiszen a blog egy napló, véleménynyilvánítás.

A jogalkotó a sajtótermék kiadójára, alapítójára annak eldöntését, hogy az internetes újságját, hírportálját, blogját, honlapját sajtóterméknek tekinti-e, és azt szerepeltetni kívánja-e a hatósági nyilvántartásban vagy sem.

A 2011. évi működési támogatások elbírálása során az Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma több új szempontot is figyelembe kellett vennie: a támogatási időszak 12 hónapról 4 hónapra, az igényelhető maximális támogatás pedig 7 millió forintról 3 millió forintra csökkent.

A 2010-es évhez képest a rendelkezésre álló keretösszeg közel 60 %-kal (a tavalyi 1 milliárd 162 millió forint helyett idén csak 485 945 100 forint állt rendelkezésre), az összes igényelt támogatás pedig a keretösszeggel szinte egyenes arányban 4 503 173 045 forintról 1 920 659 313 forintra csökkent.

A pályázók számát tekintve 2011-ben 18 százalékos csökkenés következett be (1571-ről 1334-re csökkent, melyből 1246 db volt érvényes). A nyertes pályázatok átlagos támogatottsága 2011-ben 27% lett, mely 2,05 százalékponttal meghaladja a 2010. évi átlagos támogatási intenzitást (24,95%).

A pályázatok értékelése – a Kollégium előző éves szöveges indokolásos gyakorlatától eltérően - 2011 évben az NCA rendszerében egységesen, pontszámozással történik. A 30 pontos minimális ponthatár elérése jogosítja a pályázót támogatásra. További, szöveges indokolást, magyarázatot adni a Kollégiumnak nem áll módjában.

Ilyet még nem pipáltam. Budapesten, a Nagymező utcában az Instant nevű szórakozóhellyel szemben egy biciklis egyedi formáját választotta a kétkerekűjének leparkolására: a tűzcsaphoz bilincselte. Nem tudom, mit szólt volna hozzá, ha egy tűzeset miatt hozzá kell férni a tűzoltóknak a tűzcsaphoz. Garantáltan darabokban kapta volna vissza a biciklijét. Erős a gyanúm, hogy bulizás után nem szárazon ült a nyeregbe, de ez el sem várható egy olyan embertől, aki ilyen idiótaságra vetemedik.