Az okostelefonok elterjedésével és a Facebook adta lehetőséggel megadatik, hogy pillanatok alatt, még a helyszínről egy magánszemély akár több ezer ember részére tegyen elérhetővé egy fényképfelvételt. Ők nem fotóriporterek, többnyire nincsenek tisztában a fotók közzétételére vonatkozó jogszabályokkal, így sokszor nincsenek tekintettel a személyiségi és kegyeleti jogokra sem. Ők a Facebook fotósok.
Ezzel szemben ott vannak a médiaszolgáltatók, sajtótermékek, melyeknek, illetőleg operatőreire, fotóriportereikre nagyon komoly szabályok vonatkoznak. Miközben egy baleset helyszínén egyesek vígan fotóznak, és posztolják a szükséges kitakarás nélkül a felvételeket azonnal az interneten, addig nem egyszer a rendőrök vagy más szervek akadályozzák a fotóriporterek munkáját, azokét, akik pontosan tudják, mi a feladatuk, mit lehet és mit nem, azokét a fotóriporterekét, akik sokszor olyan rendesek, hogy még arra is vigyáznak, a megjelenő képeken ne legyen sapka nélkül rendőr, védősisak nélkül tűzoltó, mert ez rájuk nézve fegyelmivel járhat.
És akkor most jön az új Polgári Törvénykönyv, amely az eddigi elavult, a kornak nem megfelelő szabályozást még életszerűtlenebbé teszi.
A jelenleg hatályos PTK szerint:
80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.
A 2014. március 15-én hatályba lépő új PTK viszont már ezt tartalmazza:
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Az új PTK a (2) bekezdésben a képmásról és nem a fénykép elkészítéséről rendelkezik. De mi is az a képmás? A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint első jelentésében, régiesen arckép, második jelentésében valakinek, valaminek a pontos, hű mása. A Magyar Katolikus Lexikon szerint pedig az arcról készített ábrázolás. A magyar jog- és sajtógyakorlat szerint valahol a kettő között lehet, de inkább az arcra korlátozódik.
A (2) bekezdés csak "felvételről" ír, ami önmagában a fénykép elkészítését jelenti. De az (1) bekezdés tükrében itt a "felvétel" szó a képmásra és a hangfelvételre utal, tehát fotók esetében az arcot tartalmazó fénykép elkészítéséhez szükséges a helyszínen engedély, valakinek a hátát, lábát, más testrészét lekattintani szabadon lehet. De ugye érzi mindenki, ez milyen életszerűtlen, mennyire ellenőrizhetetlen? Arról ne is beszéljünk, hogy a ráutalásos magatartással adott engedélyt miként bizonyítja majd bárki.
A fotóriporteri szakmának ezennel vége. Már csak a Facebook fotósok rúgnak labdába, akik továbbra is a külföldi szerveren futó Facebookon azt csinálnak, amit csak akarnak. De nincs lehetőség egy bűncselekmény elkövetőjének lefotózására sem, csak a bűncselekmény elszenvedőjének, mert nála léphet fel a végszükség esete, bár ha jól belegondolok, az a büntetőjogi következmények alól adhat felmentést, nem a polgári jogi következmények alól. Szóval, ezentúl a polgárőrök és a jó szándékkal segítő emberek ilyen irányú tevékenységének is vége, és a kocsikba szerelt fedélzeti kamerák használata is jogszerűtlenné válik (hiszen gyalogos arca látszódhat a felvételen).
A hatályba nem lépett PTK:
A 2009. évi CXX. törvény által tartalmazott PTK-t ugyan kihirdették, de hatályba soha nem lépett:
(1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a képmás és a hangfelvétel védelmére.
(2) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Nincs szükség az érintettek hozzájárulására
a) tömegfelvétel készítéséhez és felhasználásához,
b) nyilvános közszereplés, illetve közhatalom nyilvános gyakorlása során a közszereplőről, illetve a közhatalmat gyakorló személyről felvétel készítéséhez és nem visszaélésszerű felhasználásához,
c) ha a képmás vagy hangfelvétel elkészítésére vagy felhasználására közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítése nem okoz a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan jogsérelmet és a felhasználása nem visszaélésszerű, valamint
d) az eltűnt személyről készített képmásnak, hangfelvételnek az eltűnt személy feltalálása érdekében történő felhasználásához.
(4) Nincs szükség az elhunyt személy hozzátartozójának beleegyezésére, ha a holttestről a felvétel készítésére és közzétételére annak azonosítása céljából kerül sor.
(5) A büntetőeljárás eredményessége érdekében a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyről készült képmás, hangfelvétel a büntetőügyben eljáró bíróság vagy más hatóság rendelkezése alapján használható fel. Kivételesen – ha a bizonyíték másként nem szerezhető meg – a sértett és a tanú képmása, hangfelvétele is felhasználható azonosításuk érdekében.
Ugye mindenki érzi a különbséget? A képmásnál és hangfelvételénél nem "és" kapcsolat van a készítés és közzététel vonatkozásában, hanem "vagy". A bűncselekmény elkövetőinek fotózása is lehetséges. A közhatalmat gyakorló személyről (pl. intézkedő rendőr) pedig engedély nélkül lehetett volna készíteni és közölni fényképet, csak nem szabad vele visszaélni. A visszaélés szerintem az az eset, amikor a felvételt nem az adott eseménnyel kapcsolatban közlöm, hanem valami másra használom fel, ami nem éppen etikus.
A társadalom és a média totális összefogása szükséges, mert az új PTK ezen rendelkezése egyszerűen nem léphet hatályba. A jogszabály ugyanis teljesen életszerűtlen, betarthatatlan, a sajtószabadságot erősen korlátozza, a köz érdekeivel ellentétes, alkalmazása pedig megélhetési perek tömegéhez, a bíróságok ellehetetlenüléséhez vezet.